Miel�tt az emberi-�s �llati gy�gyszerek a kereskedelmi forgalomba ker�lnek, azel�tt le kell, hogy t�rzsk�nyvezz�k azokat. A t�rzsk�nyvez�st megel�zi egy teljes k�r� teszt, mely kiterjed a hat�smechanizmus vizsg�latra, a mell�khat�sok megfigyel�s�re, minden egy�bre.

Egy gy�gyszer tesztel�s�hez ak�r t�bb sz�z �llat is felhaszn�l�sra ker�l. �vente sok tucat gy�gyszert hoznak forgalomba, �gy a labork�s�rletek �ldozat�ul esett �llatok sz�ma idehaza sok ezer, a vil�gban pedig sz�zezres nagys�grend�.

Az ember teremt�? Lehet uralni minden �l�l�nyt, �s azokat az emberi faj v�delm�re felhaszn�lni? Ez egy bonyolult k�rd�sk�r.

�llatkis�rletek a sz�ps�giparban

A vil�gszerte felh�borod�st kiv�lt� �llatk�s�rletek harmad�t kozmetikai c�lokb�l v�gzik. Ez a tesztel�si forma kiv�lthat� modernebb, hum�nusabb k�s�rletekkel is, r�ad�sul a fejlett orsz�gokban - �gy Magyarorsz�gon is - t�rv�nyek tiltj�k. Ezzel egy�tt a haz�nkban piacvezetõ nagy kozmetikai c�gek egy r�sze m�g mindig e m�dszerhez folyamodik term�kei elõ�ll�t�sakor.
Mikor a kozmetikumok v�gtelen t�rh�z�b�l v�logatunk a drog�ri�k polcai elõtt hajladozva, term�szetesen a legtart�sabb, legn�v�sabb, legjobb �rfekv�sû �s hangs�lyozottan bõrbar�t term�k megv�s�rl�sa lebeg c�lk�nt szem�nk elõtt. Kevesen tudj�k, hogy kedvenc esõ- �s k�nnybiztos szempillafest�k�ket, amely egy�ltal�n nem irrit�lja a szemet, nyulakon tesztelt�k, illetve ugyanezt tett�k azzal a samponnal is, amely egy�ltal�n nem cs�p.

A haz�nkban is jelen l�võ kozmetikai c�gek nagy r�sze �llatokon teszteli term�keit. Egyes felm�r�sek szerint az �llatk�s�rletek 31 sz�zal�ka kozmetikai, 63 sz�zal�ka had�szati c�lokat szolg�l. A teszteknek mind�ssze hat sz�zal�ka c�lozza a gy�gy�t�st.

�llatk�s�rletek: a hal�lgy�rak sz�zada

Antropocentrikus vil�gunkban az �llatok kizs�km�nyol�s�nak �s megbecs-telen�t�s�nek sz�mtalan m�dja l�tezik. Kezdhetn�m a sort a kedvesen, j�pof�n �gyetlenked� �llatok �rtatlannak t�n� cirkuszi mutatv�nyaival, amelynek egyetlen c�lja az �llatok nevets�gess� t�tele olyan helyzetekben, amelyekben az ember oly talpraesettnek mutatkozik �s ahol a mutatv�ny ann�l sikeresebb min�l elk�peszt�bb �s az �llat saj�t vil�g�t�l min�l elrugaszkodottabb mutatv�nyra k�nyszer�ti �t az idom�r. Majd a k�l�nf�le "sportok" �s id�t m�lat� sz�rakoz�sok k�vetkezhetn�nek amelyekben az �llatokat hal�lra hajszolj�k, c�lt�bl�nak haszn�lj�k vagy pusztul�sig tart� viadalra �szt�nzik �ket �llatt�rsaik vagy egy fondorlatosan felfegyverkezett ember ellen. Ez ut�bbin�l oly m�don teszik, hogy az �llatnak m�g csak es�lye se maradjon a v�dekez�sre vagy a menek�l�sre, �gy biztos�tva az embernek a fels�bbrend�s�g�t �s mindenek felett �ll� �gyess�g�t �s okoss�g�t bizony�tani hivatott tett siker�t.
A sorba beletartozik, de messze nem z�rja le azt az az ember term�szet�t�l idegen t�pl�lkoz�s ami korunkban oly hatalmas hal�lgy�rakat hozott l�tre, hogy az ott el��ll�tott h�sl�nyek �sszs�lya sokszorosan meghaladja a vel�k t�pl�lni hivatott emberis�g�t �s amely az �let szents�g�t �s a minden egyes �l�ben fellelhet� egyedis�g�t a mesters�gesen felpump�lt ig�nyek �s a profitra val� s�v�rg�s sz�lamai alatt puszta nyersanyagg� z�llesztette!
Csakhogy a terror legbrut�lisabb aktusa k�ts�gtelen�l az �llatk�s�rlet. Annak az egyoldal� �s egyenl�tlen h�bor�nak amelyet az ember az �llatok ellen v�v, ezen epiz�dja legink�bb a n�ci koncentr�ci�s t�borokra eml�keztet. A hasonl�s�g nyilv�nval� hiszen ennek a h�bor�nak vannak b�rt�nei, vannak k�nz�kamr�i, vannak kremat�riumai �s beteges elm�i is vannak akik fest�ket injekci�znak �ldozataik szem�be, van �v�lt�s, f�jdalomt�l elcsukl� hang, k�ny�rg� szemek, tehetetlen d�h, �rz�stelen�t�s �s higi�nia n�lk�l felnyitott testek, megfert�z�tt, daganatokt�l �sszeroncsolt szervek �s kegyetlen, felh�bor�t� pusztul�s! Most kezd�d� sorozatunkban err�l lesz sz�.

1.r�sz, Toxicit�si tesztek

A nem orvostudom�nyi c�l� kutat�si �llatk�s�rletek k�z�l a rutin toxicit�si tesztek sz�ma a legmagasabb. Haz�nkban is a ez a legt�bb �llati �letet k�vetel� ter�lete az �llatk�s�rleteknek. Legal�bbis a jelen pillanatban rendelkez�sre �ll� adatok alapj�n erre k�vetkeztethet�nk.
A toxicit�si teszteket egy-egy �j vagy valamilyen m�rt�kben megv�ltoztatott term�k vesz�lyess�g�nek vagy �rtalmatlans�g�nak megismer�s�re alkalmazz�k. A term�kek lehetnek az iparban vagy a mez�gazdas�gban felhaszn�lt anyagok p�ld�ul: elektronikai eszk�z�k forraszt�s�hoz haszn�lt anyagok, fest�kek, ken�anyagok, n�v�nyv�d� szerek, m�tr�gy�k, mos�szerek, lehetnek �lelmiszer adal�kanyagok, sz�nez�k �s �zfokoz�k, de lehetnek gyermekj�t�kok alapanyagai vagy mondjuk pap�rzsebkend�, �s nem utols� sorban kozmetikumok, szappanok, kr�mek, fogkr�mek, k�r�mlakkok, stb.

Az alkalmazott k�s�rletek

Az els� olyan tesztekre amelyekben sz�nd�kosan �llatokat m�rgeztek meg, hogy egyes toxikusnak v�lt szer emberre val� vesz�lyess�g�t kimutass�k, val�sz�nuleg az els� vil�gh�bor� vegyi fegyvereinek kifejleszt�sekor ker�lt sor. Ezen k�s�rleteknek eredm�nyei voltak a k�nnyg�z, a must�rg�z, a karbonilklorid �s k�s�bb a szarin. A toxikol�giai vizsg�latok ebben az id�ben kezd�dtek �s az�ta is t�retlen�l alkalmazz�k �ket. Magyarorsz�gon a toxikol�giai �s min�s�gellen�rz� int�zetekben valamint gy�gyszeripari v�llalatok saj�t laborat�riumaiban tov�bb� n�h�ny bedolgoz� egyetemen.
Az �llatokon alkalmazott toxicit�st elemz� tesztek k�l�nf�l�k lehetnek, egyben azonban mindegyik�k k�z�s: az �llatoknak sz�ks�gtelen�l �s igazs�gtalanul sz�rny� szenved�st okoznak aminek csak pusztul�suk vet v�get. A tesztek kegyetlens�g�t fokozza, hogy azokat �rz�stelen�t�s vagy a kialakult t�netek b�rminem� kezel�se n�lk�l v�gzik, mivel az befoly�solhatn� a k�s�rlet eredm�ny�t.
Az �llattesztek eredm�nyeinek emberre val� alkalmaz�sa ma m�r �ltal�nosan vitatott! Mivel az �llatok �s az ember szervezete, biol�giai fel�p�t�se (b�lrendszer, idegrendszer stb.) nagym�rt�kben k�l�nb�zik, ezen k�s�rletek eredm�nye er�sen megk�rd�jelezhet�. A fizikai fel�p�t�sben rejl� ellent�tekkel kapcsolatban megjegyzem, hogy p�ld�ul a ny�lnak az emberrel ellent�tben pislog�h�rty�ja, bels� szemh�ja is van ami eleve egy �ri�si k�l�nbs�g.
A pontos eredm�nyek �rdek�ben a tesztk�r�lm�nyeket a val�s�gnak megfelel�en kell kialak�tani, azaz ha egy tesztanyag emberre gyakorolt toxic�t�s�t akarjuk m�rni, mivel v�g�l az ember haszn�lja azt, akkor a k�s�rletet emberen kell elv�gezni. Mai modern technol�gi�kat alkalmazva ez m�r vesz�lytelen�l elv�gezhet�.
1981-ben neves tud�sok tal�lkoztak a sv�dorsz�gi Uppsal�ban, hogy az �llatk�s�rletek tudom�nyos haszn�lhat�s�g�r�l �rtekezzenek. A tudom�nyos tan�cs az �llatk�s�rleteket, �vatosan fogalmazva "majdnem teljesen felesleges elj�r�sok"-nak min�s�tette.

Az �llattesztek pontatlanok, eredm�nyeik f�lrevezet�k.

Id�nk�nt botr�nyt kavarnak a m�r j� ideje forgalomban l�v� gy�gyszerek vagy �lelmiszeradal�kok, stb. k�ros hat�sai. Mivel vannak olyan m�rgez� anyagok amelyek az �llatokra hat�stalanok, de az emberben s�lyos betegs�gek forr�saiv� v�lhatnak �s olyanok is amelyek csak az �llatokra vagy csak bizonyos fajt�kra hatnak, de az emberre vesz�lytelenek. �gy miut�n m�s m�dszerekkel bizony�tott�k, egyn�mely el�z�leg �llatokon tesztelt �s biztons�gosnak nyilv�n�tott term�k pl. gy�gyszer emberre n�zve k�ros�t� hat�s�t k�s�bb a laborat�riumi �llatokon k�ptelenek voltak produk�lni a mell�khat�st.
   A hatvanas �vek elej�n ennek, az �llattesztek hamis eredm�nyeib�l sz�rmaz� t�ved�snek any�k �s gyermekek estek �ldozatul. A vil�g sz�mos orsz�g�ban sz�lettek gyermekek v�gtagok n�lk�l vagy fejl�d�s�kben er�sen visszamaradva azokt�l az any�kt�l akik terhess�g�k alatt bizony�tottan a thalidomide nev� nyugtat�t szedt�k. Ezt az ut�bb betiltott gy�gyszerk�sz�tm�nyt a hagyom�nyos toxikol�giai vizsg�latokkal tesztelt�k, m�gis k�s�bb der�lt ki, hogy az emberi magzatban deform�ci�t id�z el�.
   A tesztek m�r csak az�rt sem helyt�ll�ak k�l�n�sen a hossz� t�von emberek �ltal fogyasztott term�kek pl. �telsz�nez�kek �s egy�b adal�kanyagok eset�ben, mert az ember m�sk�p reag�l majd egy hossz� t�v�, folyamatos, kis mennyis�g� �s koncentr�tum� szer adagol�s�ra mint egy k�s�rleti �llat az egyszeri, de legal�bbis r�vid lefoly�s� vizsg�lat sor�n kapott nagy mennyis�g�, er�s koncentr�tumokra.
   Ha ez mind igaz, mi�rt alkalmazz�k �ket m�gis vil�gszerte - k�rdezhetn�nk. Az egyik lehets�ges v�lasz mint oly sok m�s esetben is az �zlet. A tesztek elv�geztet�s�vel a c�gek a v�s�rl�k biztons�g�nak ellen�ben legink�bb a saj�t maguk �rdekeit akarj�k v�deni. Hiszen term�k�k egy esetleges el�re nem jelezhet� mell�khat�s�val kapcsolatban a legjobb alibi, hogy �k elv�geztett�k a ma el�rhet� "biztons�gi el��r�sokat". Tov�bb� v�s�rl�ikat - akik �ltal�ban nagyon megb�znak a modern tudom�ny eredm�nyeiben - pr�b�lj�k biztos�tani, hogy term�k�k biztons�gos. Sokak sz�m�ra puszt�n a "Klinikailag tesztelt" felirat l�tv�nya �s a tudat, hogy ellen�rz�s folyik, m�r garanci�t jelent.
   Az esztelen k�s�rletezget�sek a t�nyek �s tiltakoz�sok ellen�re, virul� �zletk�nt tov�bb folytat�dnak, m�r csak az�rt is mert azok akik bevezethetn�k az alternat�v technol�gi�kat anyagilag �rdekeltek a k�s�rletek folytat�s�ban.

A tesztek:

Draize-f�le irrit�ci�s tesztek.

   Az �gynevezett Draize-f�le (a feltal�l�, az amerikai dr. J. H. Draize neve ut�n) irrit�ci�s tesztben a k�s�rletet v�gz� szem�ly egy teljesen tudat�n�l l�v�, mozg�s�ban korl�tozott �llat - t�bbnyire alb�n� ny�l, csipeszekkel kipeckelt szem�be cseppent k�l�nb�z� oldatokat pl. sampont vagy k�r�mlakkot. A k�s�rleti �llatot lek�t�zik vagy a nyulak eset�ben egy erre a c�lra kialak�tott kalod�ba z�rj�k amelyb�l csak az �llat feje l�g ki ill. csak a nyak�t tartja (nyakkaloda). A k�s�rlet k�zben el�fordulhat, hogy a szereket elker�lni akar� �llat k�ts�gbeesett kap�l�z�s�ban a nyak�t t�ri.
A teszt rendk�v�li f�jdalommal j�r, hiszen a szem az �rz�kszervek k�z�l a legink�bb �rz�keny. M�g az igen enyh�n mar� vagy ak�r teljesen semleges szerek is igen er�s k�nnal j�rnak, mert minden nem "oda val� dolog" testidegen �s a szervezet tiltakoz�s�t v�ltja ki.
   A tesztanyagok szembe juttat�s�t k�vet�en bizonyos intervallumokban 12, 24, 48 �ra stb. a k�s�rletet v�gz� szem�ly feljegyzi a szem finom sz�vetei roncsol�d�s�nak fok�t amely lehet �d�ma, bev�r�s�d�s, fek�lyk�pz�d�s, bev�rz�s vagy vaks�g.
   A k�rosod�s fok�t egy irrit�ci�s sk�l�n szem�lyes becsl�s alapj�n hat�rozz�k meg. Ebb�l ad�d�an ugyanazzal a szerrel m�s laborat�riumban m�s �s m�s eredm�nyt kaphatunk.
   Neves toxikol�gusok is egyet �rtenek abban, hogy a Draize tesztek "durv�k �s pontatlanok mert puszt�n a megfigyel�sen alapszanak".
   K�l�n�s, hogy a legs�lyosabb kritik�k mag�b�l az ipar�gb�l erednek. 1971-ben az Esso Orvosi Kutat� R�szlege �s egy m�sik c�g �ltal kezdem�nyezett vizsg�lat kimutatta, hogy a Draize teszt nem hiteles. A huszon�t laborat�riumban lefolytatott megfigyel�s alapj�n a tanulm�ny rendk�v�li elt�r�seket fedezett fel a teszteredm�nyekben, ahogy a k�s�rletet levezet� szem�lyek a nyulak reakci�it felbecs�lt�k. V�g�l kijelentett�k, hogy "a proced�ra nem lehet m�rt�kad� alapja semminem� �j szab�lyoz�snak".
   1986 febru�rj�ban Johns Hopkins a Center for Alternatives to Animal Testing (K�zpont az �llattesztek Alternat�v�j��rt) munkat�rsa kijelentette: "A Draize teszt nem t�kr�zi megfelel�en az emberen l�trej�het� irrit�ci� fok�t."

Hal�los d�zis teszt. (LD 50, let�lis d�zis teszt)

   Az akut m�rgez�s vagy hal�los d�zis tesztet annak meg�llap�t�s�ra eszelt�k ki, hogy mennyi az a szervezetbe juttathat� anyagmennyis�g amennyit�l a vizsg�latban r�szt vett tesztcsoport egyedeinek fele elpusztul. Innen az elnevez�s is: hal�los d�zis 50 (LD-50). Ezt az igen elterjedt tesztet kb. 1927-�ta alkalmazz�k.
   A teszt folyam�n az esetek t�bbs�g�ben, egy t�mlon kereszt�l k�l�nf�le szil�rd vagy foly�kony halmaz�llapot� anyagot, p�ld�ul arcp�dert vagy m�s kozmetikumot, vegyszereket, m�anyag alapanyagot er�szakolnak az �llatok gyomr�ba. A folyamatot ez�rt k�nyszeretet�snek is nevezik. M�skor a szereket a gyorsabb felsz�v�d�s �rdek�ben a bor al� fecskendezik illetve a l�gnem� anyagok eset�ben g�zkamr�ban vagy g�zmaszkkal hosszan, ak�r t�bb �r�s id�tartamig is az �llatokkal k�nyszerl�legeztetik.
   Az k�nyszeretet�sn�l a tesztelt anyagok m�rgez�, mar� �s egy�b roncsol� hat�s�t�l, valamint a szervezetben okozott m�rgez�st�l eltekintve sokszor puszt�n az anyag mennyis�ge hal�lt okoz. M�skor az �llat a ki�klendezett szert�l fullad meg amit�l apr� szervezete szabadulni pr�b�l. K�nyszeretet�sn�l b�lv�rz�s �s a t�ml� okozta s�r�l�sek is megfigyelhet�k.
   A k�s�rletekben �ltal�ban r�gcs�l�kat: patk�nyokat egereket �s nyulakat, valamint nagysz�m� kuty�t, macsk�t, ritk�bban majmokat haszn�lnak fel. Meg kell jegyeznem, hogy a laborban haszn�lt patk�nyoknak semmi k�z�k az oly sokakban undort kelt� csatornapatk�nyokhoz.
   Ez a teszt az egyes szerek toxikuss�g�nak meghat�roz�s�ra eleve megb�zhatatlan eredm�nyt ad hiszen az egyes �llatfajok saj�toss�gait�l s�t a fajon bel�l az egyes egyedek fizikai �llapot�t�l, kor�t�l, nem�t�l is nagyban f�gg. P�ld�ul a nikotin az ember sz�m�ra m�r 0.9 mg/kg-os adagban hal�los, de egy kuty�nak 9.2 mg/kg, egy galambnak 75 mg/kg, egy patk�nynak 53 mg/kg a hal�los adag. Ilyen alapon a toxicit�si vizsg�latok eredm�ny�t f�k�p azok emberre val� alkalmaz�s�t ak�r j�sl�ssal is el�re jelezhetn�k.

Teratol�gia

   K�nyszeretet�ses elj�r�ssal t�rt�nnek a teratol�giai tesztek, is b�r ezek c�lja nem a hal�los d�zis meg�llap�t�sa hanem a toxicit�s finomabb k�vetkezm�nyeinek felder�t�se. Ez�rt a tesztanyagok koncentr�ci�ja �s mennyis�ge az LD tesztben alkalmazotthoz viszony�tva kisebb, viszont idotartama sokszorosan meghaladja azt.
   Maga a tudom�ny�g elnevez�se a teratogen g�r�g eredetu sz�b�l ered. Teratosz jelent�se sz�rny, �s g�nesz jelent�se sz�let�s. Ami a toxikol�gia eset�ben arra utal, hogy ok maguk k�rhoztatj�k ezeket a sz�nalomra m�lt� �llatokat sz�let�si deform�ci�ra.
   A vizsg�latot k�nyszer etetett majd mesters�gesen megterm�keny�tett n�st�nyeken alkalmazz�k. Miel�tt az anya megsz�lhetn� ut�dj�t sz�ndioxidg�zzal megfojtj�k, majd a magzatot kioper�lj�k �s felboncolj�k. A magzatnak a beetetett anyag miatt keletkezett fejl�d�si hib�ib�l pl. csontozat�nak torzul�s�b�l k�vetkeztetnek a mell�khat�sokra. Az ilyen vizsg�latokat, de m�s vizsg�latokat is vesz�lyes �s f�jdalmas ellen�rz� vizsg�latok pl. a szem�regb�l vagy a sz�vb�l val� v�rv�tel, gerinccsapol�s, vizeletv�tel, stb. teszik az �llatok sz�m�ra m�g elviselhetetlenebb�.

B�r irrit�ci�s tesztek.

   Ebben a tesztben az �llatok sz�r�t leborotv�lj�k esetleg a bort is megkaparj�k a nyers fel�letig. Ezut�n a tesztelni k�v�nt anyagokat a b�rre ill. a b�rbe kenik �s a sebet letakarj�k, majd bef�slizz�k vagy begipszelik. A gipszel�s c�lja, hogy a k�nl�d� �llat ne tudja a szert letiszt�tani, mik�zben f�jdalm�t�l szabadulni akar. A szert adhatj�k fecskend�vel is a b�r al� vagy az izomzatba vagy a v�gb�lbe. A tesztek eredm�nyek�nt h�lyagk�pz�d�s, v�rz�s �s fek�lyk�pz�d�s l�p fel. N�mely mar� anyag (a nyers b�r�n m�g a legenyh�bb anyag is az) teljesen �teszi mag�t a szerencs�tlen teremtm�nyek b�r�n, elevenen �getve �ket. Ezut�n meghat�rozott id� ut�n a sebeket megvizsg�lj�k �s a hat�sokat feljegyzik.

Jogaikt�l megfosztva

   A k�s�rleti �llatok a k�lvil�gt�l teljesen izol�ltan, sz�k ketrecekben vagy terr�riumokban tengetik nyomor�s�gos �let�ket, minden term�szetes ig�ny�kt�l megfosztva. Nincs napf�ny, friss leveg�, t�rsas�g mit sem sz�lva az �llatok t�rsadalmi ig�nyeir�l. Mozg�ster�k a v�gletekig korl�tozott, egy kuty�nak kb. 1.5-szer 1.5 m�ter, egy ny�lnak 50-szer 30 centim�ter, egy r�gcs�l�nak m�g kisebb ter�let j�r.
   A k�s�rleteket valamik�pp t�l�lo �llatok rendszerint m�s tesztben m�r nem alkalmazhat�k �gy v�g�l �ket is elpuszt�tj�k. N�h�nyukat sz�ndioxidg�zzal fujtanak meg m�sokat egyszer�en agyon�tnek. A kuty�kat �gy �lik meg, hogy h�naljban elv�gj�k az art�ri�t �s elv�reztetik �ket.
A "munka" sor�n felgy�leml� tetemekt�l val� megszabadul�s legsim�bb m�dja a hamvaszt�s. A toxikol�giai telepeken l�that� magas k�m�nyek erre a c�lra is szolg�lnak.

   Arra a k�rd�sre, hogy h�ny �llatot �t�lnek k�nhal�lra a magyarorsz�gi toxikol�giai tesztekben ma m�g nem tudunk pontos adatokkal szolg�lni. J�r�szt az�rt mert az illet�kesek gy�rt�si titokra hivatkozva nem adnak ki inform�ci�kat (�s k�l�nben is igen idegesek lesznek ha err�l faggatjuk �ket) sot alkalmazottaikat is �r�sban hallgat�sra k�telezik. N�h�ny k�lf�ldi adat viszont rendelkez�sre �ll �s ezekb�l halv�nyan k�vetkeztethet�nk a magyar viszonyokra. Pl. az Egyes�lt �llamokban �vente 5 milli� kuty�t, r�gcs�l�t �s majmot haszn�lnak fel. Magyarorsz�gon val�sz�n�leg �vente t�bb t�zezer �llat pusztul el csak a toxikol�giai vizsg�latokban.
Honnan sz�rmaznak az �llatok? Az �llatokat k�l�n erre a c�lra szakosodott hazai �llatteny�szt�k, vagy a felhaszn�l�k maguk teny�sztik.

Er�szakmentes in vitro alternat�v�k

   Az alternat�v tesztek kiker�lik a teszteredm�nyeknek a teszt�llatok kond�ci�j�b�l, kor�b�l, �s a faji elt�r�sekb�l ad�d� differenci�it �gy azok k�nnyen szabv�nyos�that�k �s nemzetk�zileg is elfogadottak lehetnek.
   Az esetek t�bbs�g�ben a nem �llati k�s�rletek l�nyegesen olcs�bbak �s kevesebb id�t ig�nyelnek az �l� �llatokon v�gzett tesztekkel szemben. Az InVitro International Eytex tesztcsomagja p�ld�ul egy kemik�lia h�rom koncentr�ci�j�t k�pes tesztelni 99.50 doll�r�rt m�g a Draize teszt ugyanezt 1,000 doll�ros �ron teszi. Az �llatokat mell�z� vizsg�latoknak m�sik nagy el�nye, hogy nem kell �llatokat v�s�rolni vagy teny�szteni, s�t t�pl�l�suk �s tart�suk sz�ks�gtelenn� v�l�sa is k�lts�gcs�kkent�.
   M�r a hatvanas �vekben is folytak kutat�sok az �llatok kiv�lt�s�ra vonatkoz�an. Az Agarose Diffusion met�dus is ennek az id�szaknak a term�ke. A tesztet az orvosi eszk�z�kben �s prot�zisekben haszn�lt m�anyagok �s m�s szintetikus anyagok toxicit�s�nak meg�llap�t�s�ra fejlesztett�k ki. A tesztben, emberi sejteket �s kis mennyis�g� tesztanyagot helyeznek egy lombikba �gy hogy azokat csak egy v�kony r�teg agarose, egy tengeri alga sz�rmaz�k v�lasztja el. Ha a tesztanyag irrit�ns akkor k�r�l�tte elpusztulnak a sejtek.
   Az Ames tesztben a vizsg�lni k�v�nt kemik�li�t salmonella typhimurium bakt�rium kult�r�val vegy�tik majd k�l�nb�z� aktiv�l� enzimeket adnak a kever�khez. A technol�gia 174-b�l 156 �llati r�kkelt�t �s 108-b�l 96 �rtalmatlan szert volt k�pes detekt�lni. Azaz a teszt 90 sz�zal�kos pontoss�ggal dolgozik.
  A fent eml�tett Eytex-met�dus, az irrit�ci�t egy n�v�nyi proteint m�dos�t� rendszeren kereszt�l �llap�tja meg, a szaruh�rtya reakci�it imit�lva. Min�l nagyobb az irrit�ci� az oldat ann�l �tl�tsz�bb� v�lik. Az elsz�nezod�s egy speci�lis sz�nsk�l�n pontosan m�rhet�. A Skintex formula, amit szint�n az InVitro International fejlesztett ki, a k�z�ns�ges t�k s�rg�s h�j�nak alkalmaz�s�val ut�nozza az emberi bor reakci�it idegen anyagokra. Mindk�t technol�gia t�bb mint 5000 k�l�nb�z� anyag toxicit�s�nak kimutat�s�ra alkalmas!
   A Neutral Red Bioassay, a Kaliforniai Clonetics Corporation term�ke, egy v�zben old�d� fest�ket ad a norm�l emberi b�rsejtekhez. Egy sz�m�t�g�p m�ri a fest�k borsejtekbe val� felsz�v�d�s�nak fok�t, megmutatva a relat�v toxicit�st. A sz�m�t�g�pes elemz�s kiz�rja a felm�r�st v�gz� szem�ly szubjekt�v megfigyel�s�t ami az �llattesztek prec�zs�g�nek egyik komoly korl�tja.
   Megeml�thet�nk k�t emberi b�rsejteket alkalmaz� technik�t is a Clonetics EpiPackj�t �s a Marrow-Tech, NeoDerm nev� term�k�t.
   Alternat�v technik�kat aj�nl k�t Cambridge-i c�g is a Biosurface Technology �s az Organogenesis.
   A sz�m�t�stechnika rohamos fejlod�s�vel ma m�r olyan matematikai �s komputeriz�lt modellek is rendelkez�sre �llnak, amelyek a m�r ismert toxikus anyagok fel�p�t�s�t �s tulajdons�gait felhaszn�lva k�pesek pontos inform�ci�t szolg�ltatni az anyagkombin�ci�k vagy �j szerek "viselked�s�vel" kapcsolatban. A Health Designs Inc. �ltal forgalmazott Topkat software-csomag pl. sz�j, szem �s b�r irrit�ci�k el�rejelz�s�re is alkalmas.
   A jelenleg el�rhet� technol�gi�k folyamatos fejleszt�se komoly kih�v�st jelent a hagyom�nyos toxikol�gi�nak �s elterjed�s�k v�rhat�an megold egy komoly etikai probl�m�t.

Az emberi t�nyez�

Azoknak az embereknek akik az �llatk�s�rletekben r�szt vesznek mindennapos tev�kenys�g�k, hogy meg�lnek vagy szenved�st okoznak �rz�, tudatos l�nyeknek. Milyen lehet megszokni a puszt�t�st? Milyen �rt�krend m�k�dik benn�k? Mit v�rhatunk t�l�k? Vajon ha olyan d�nt�s el� k�nyszer�ln�nek ahol ember�letek felett kellene d�nteni, k�nnyed�n v�lasztan�k-e a hal�lt hisz sz�mukra ez olyan egyszer�? Vajon csal�djuk �s ismeroseik elott eltitkolj�k-e az olyan k�nyes �s sz�gyellni val� epiz�dokat mint egy kutya megfojt�sa vagy megm�rgez�se? Ez szinte bizonyos, nem hinn�m, hogy a munk�b�l hazat�rve b�szk�n mes�lik a gyermekeiknek, akik mondjuk �pp egy k�pesk�nyvet forgatnak, hogy "ma �ppen egy b�jos feh�r nyuszi szem�be cs�ppentettem hajlakkot". Ha ilyen ismer�s�d van egyszer k�rdezd meg t�le!

Ezek ut�n �gy gondolom, hogy minden okunk megvan arra, hogy fell�zadjunk, �s tegy�nk valamit. Vajon van olyan ember, aki ezen a t�rt�neten nem sz�rny�lk�dik el, �s nem gondolkodik el azon, hogy mit vesz �s mit tesz ezut�n? K�tlem.

MINDENKIT K�REK, HOGY SEG�TSEN EZEKEN A

SZERENCS�TLEN �LLATOKON, MERT

EGY�TT T�BBET

TEHET�NK!